amőboid mozgás‚

amoeboid mozgás: a —protoplazmarnozgás különleges formájának tekinthető. Elnevezése az amőbák ( —egysejtűek) jellemző mozgásából származik‚ mely mozgás állábak segítségével megy végbe. Az állábak az ingerfelvételnek és a helyváltoztatásnak legősibb szervei‚ nem rendelkeznek morfológiailag rögzült‚ jellemző struktúrával. Az ~ fiziológiai alapja a mikrotubuláris és mikrofilamentáris rendszer reverzibilis átalakulása‚ mely a sejt felületi feszültségének helyi megváltozásával és átmeneti nyúlványképződéssel jár. Az ~ magasabb rendűekben falósejtekre ( — fago-citák)‚ fehérvérsejtekre (leukociták; —vér)‚ a máj és a lép egyes sejttípusaira jellemző. Az ~ biztosítja‚ hogy a leukociták a szövetek között vándorolni képesek és összecsoportosulhatnak olyan helyeken‚ ahol baktériumok v. más testidegen anyagok vannak. A máj és a lép említett sejtjei nem vándorló fago-citák‚ azonban állábképzésre ugyancsak képesek. E sejtek a szervezet védekezési rendszerében fontos szerepet töltenek be. A szaruhártya ( —szem) hámsejtjei is képesek ~ ra a sértett szaruhártya regenerációjakor. Emberi ráksejtek ~a is ismert. Növekvő — idegrostok nyúlványainak kialakulása amőbák állábainak képződésére emlékeztet. Növények között a —nyálkagombák egysejtű stádiumában jellemző.