anionadszorpció

a talaj savanyú kémhatása esetén következik be‚ mert 1. a szeszkvi-oxidok (a vegyületben egyik elem 1 atomjára a másik elemből másfél jut) bazoi-dokként viselkednek‚ és anionokat köthetnek meg‚ 2. hasonlóak az ún. amfoter komplexek is‚ melyek a szeszkvioxidoknak kovasavval‚ huminsavval‚ foszforsavval stb. alkotott komplexei. Amennyiben utóbbiak1‚ úgy az ~ nagy‚ a kationoké kicsi‚ ha ez az arány = 2‚ úgy az adszorpció általános mértéke közepes‚ míg 3 esetén fokozott kation és csökkent mérvű ~ jellemző. Az anionok adszorpció?‚ energiájának sorrendje: OH- > P0|- > SiOf- > SOj-> Cl-. A Cl- és a NOj” anionok csak nagyon savanyú kémhatás esetén adszorbeálód-nak a talajban. A SiO|— ionok Ca-mal vízben kevéssé oldódó sókat alkotnak. A foszfátanionokat amfoter jellegüknél fogva ahalloysit[Al4[Si‚O10(OH)8] . (H2O)4]‚ gibbsit [y-Al(0H)3]‚ goetit [a-FeO(OH)] és diaszpor [a-AlO(OH)] egyaránt képesek megkötni (fizi-ko-kémiai adszorpció). A szeszkvioxidok savanyú kémhatás esetén nagy mennyiségű foszfát- és szulfátaniont kötnek meg. Gyengén savanyú v. lúgos közegben a foszfátanionok Ca-mal‚ Fe-mal‚ Al-mal vízben oldhatatlan sókat (fluorapatit‚ ferrifoszfát) képeznek.