Archanthropus‚

előember: helyesebben és teljesebb elnevezéssel Archaeoanthropus; ez az elnevezés nem szisztematikai‚ hanem a hominid evolúciónak azt a szakaszát jelzi‚ ahová a jól ismert Pithecanthropus is tartozik. 1891-ben C. Dubois holland orvos‚ akire Ch. Darwinnak és híveinek tanai erősen hatottak‚ Jáva szigetén a Solo folyó medrének szélén egy alacsony koponyatetőt talált határozottan kifejezett homlokeresszel ( —torus supraorbitalis)■ Ezt az átmeneti alakot E. Haeckel nyomán Pithecanthropusnak nevezte el és felegyenesedettvoltára utalva az erectus fajnevet adta neki (1. ábra). Korábban a magyar irodalomban jávai majomembernek nevezték‚ helyesebb azonban előembernek nevezni. Dubois munkáját H. Koenigswald folytatta Közép- és K-Jávában‚ főleg a harmincas évek vége felé. 1967-ben ugyancsak Jáva szigetén újabb Pithecanthropus-lelet került elő. Kínában főleg Davidson-Black munkássága alapján a Sinanthropus pekinensisnek (pekingi előembernek’) nevezett újabb leletcsoportot fedeztek fel (2. ábra)‚ amely összesen 14 koponyamaradván vból és állkapocsból állt. A paleoantropológusok között egyre inkább az a felfogás terjed el‚ hogy a jávai és a kínai előember egyaránt a Pithecanthropus erectus fajt képviseli‚ és csak mint alfajok különböznek egymástól. 1963 óta egyre inkább terjed az a felfogás‚ hogy a Pithecanthropusok is befoglalhatok a Homo genus körébe‚ és ilyen módon a Pithecanthropus genus név csak szisztemati-kailag nem érvényes szinonimaként használható. így azután a jávai előembert Homo erectus erectusnak‚ a kínait Homo erectus pekinensisnek kell nevezni. Koenigstvald külön fajnevet adott a „Djetis” szintből előkerült modjokertoi leletnek‚ ez is azonban mindössze alfaj‚ Homo erectus modjokertetisls. 1963-ban és 1964-ben Sen-szi tartományban (ENy-Kína) újabb Sinanthropus típusú leletek kerültek elő‚ amelyeket Homo erectus latit iatieu-sis névvel illethetünk. Az előemberek sorába tartozik a leírója ( Schoetensack) által Homo heidelberglenslsnek nevezett állkapocs (mau-eri állkapocs; 3. ábra) tulajdonosa‚ helyes neve Homo erectus heidelberglensis‚ valamint az Atlanthropus‚ amelyet Homo erectus mau-ritanicusnak nevezünk (4. ábra). Az elő- emberek közé tartozik a Vértesszöllős I. és II. (-rvértesszöllősi leletek). Az előember leletek földtanilag a középső — pleisztocénbe tartoznak‚ az abszolút kronológia tekintetében pedig 500 000 év körüli időszakban foglalnak helyet. Az előemberek koponyakapacitása általában 800 és 1000 cm3 között ingadozik‚ az agykoponya határozottan alacsony‚ a homlokeresz és a —torus occipitalis igen erősek‚ az állkapocs robusztus‚ a fogak aránylag nagyok‚ de az őrlőfogak redukciója az —Australopithecinaeho’L viszonyítva szembeötlő. A Pitheeanthropusoknak a Homo genusba való besorolásával nem minden paleoantropológus ért egyet. Nevezetes ~ leletek még: az Africanthropus nyarassensis: K-Afrikában (Tanzániában) a Nyarassza-tó (Eyassi) mellett felfedezett koponyatöredékek‚ amelyek ősember-maradványnak tekinthetők‚ de a lelet annyira hiányos‚ hogy pontosabb helyét az emberi törzsfejlődésben nagyon nehéz megítélni. — A Meganthropus paleojavanicus nevezéktan! szempontból érvénytelen‚ aHomo erectus erectus szinonimája. Az 1941-ben feltárt nagyméretű sangirani (Jáva szigete) állkapocs elavult elnevezése. — Oldurai „chelléen ember” (ü. ábra): Leakey tárta fel (1960)‚ és nem egészen szerencsésen nevezte el az igen vastag falit agykoponyatöredéket‚ amely morfológiailag kétségtelenül az ~ stádiumhoz tartozik.