area

élat.): tágabb értelemben a földfelszín olyan összefüggő része‚ amelyet valamilyen taxonómiai egység állandó jelenléte határoz meg. így cönológiai ~nak tekinthető egy —állomány terület‚ ill. ennek egy része. — Szűkebb értelemben‚ de általánosabb szóhasználatban valamely rendszertani egység v. —populáció legszélső előfordulásait összekötő vonallal bezárt terület (elterjedési terület). Az ~ időben változik (ezzel foglalkozik az areagenezis ). — Az ~fogalom egyik fő alkalmazása a —flóraelem‚ ill. — faunaelem (~típusok) megkülönböztetésében‚ ill. definiálásában van. — Megkülönböztetünk folyamatos (kontinuus) ~t‚ ha a szóban forgó rendszertani egység egyes állományai olyan szorosan érintkeznek egymással‚ hogy elvben lehetséges egyes egyedek kicserélődése a szomszédos állományok között‚ v. megszakított (diszkontinuus)‚ szétszórt (diszperz) és elválasztott (diszjunkt; —diszjunkció) ~kat‚ amennyiben az egyes állományok között olyan területek vannak‚ amelyeken a kérdéses rendszertani egység egyedei nem élnek‚ és így közöttük természetes úton semmiféle egyedkicserélődés nem lehetséges. areálgeográfia égör.): az —areák összehasonlító vizsgálatával foglalkozó tudományterület; a —növényföldrajz‚ ill. az —állatföldrajz (azaz a szűk értelemben vett —biogeográfia) egyik ága. Ma már több országról állnak rendelkezésre olyan (főleg a virágos flórára komplett v. közel komplett) ‘“-atlaszok‚ amelyek alapján a kutató nemcsak direkt-recens biogeográfiai kérdésekre (pl. —flóraelem‚ ill. — faunaelem-elhatárolás; a geográfiai értelemben vett —ritkaság‚ ill. közönségesség viszonyai stb.)‚ hanem — indirekt módon — az evolúció bizonyos kérdéseire (—speciáció; —izoláció; izolációs mechanizmusok) is választ kereshet. A lelőhely ( —termőhely) és az area leképezési relativitása miatt nehézséget okoz az ~i térképek megbízható és összehasonlítható megalkotása. E téren legjobbnak tűnik a Brit Szigetek Biológiai Flórája sorozatban alkalmazott módszer. Ennek lényege az‚ hogy a terület egésze (térképen) olyan finom négyzethálós beosztású‚ ahol minden térnégyzetre (adott populáció kapcsán) „igen-nem”-típusú döntés ( — flóra) alkalmazandó‚ s a kiértékelést és térképkonstrukciót adatfeldolgozó számológépek végzik.