aszpektus

(lat.): 1. (növ) hasonló életformájú v. ökológiai igényű növények egyidejű tömeges megjelenése v. virágzása‚ melyet egyes ökológiai tényezők periodikusan v. rendszertelenül beálló hirtelen meny-nyiségi változása idéz elő. Kedvező fényviszonyok hozzák létre árnyas erdeink lombosod ás előtti —geofiton ~át‚ alkalmi esőzések a sivatagok efemerofiton ~át ( — térofiion)‚ tavaszi olvadás szikeseink vízi-mocsári ~át. Hőhatás (trópusokon lehűlés‚ nálunk felmelegedés) is előidéz ~t. Rétek és művelt területek ~ait kaszálás‚ ill. egyéb művelési módok befolyásolják. Az ~ok vizsgálatával a — fonológia foglalkozik. — 2. (áll) az —állattársulások időbeni változása során egymástól jól elkülöníthető‚ mennyiségileg és minőségileg jól jellemezhető szakaszok valamelyike. Egy-egy ~ időtartama‚ ezek egymástól való elhatárolódása különböző lebet és életközösségről élet közösségre külön kell őket megállapítani. Nagy általánosságban minden mérsékelt égövi életközösségben öt fő ~t lehet megállapítani: 7. téli (hiemális) időtartamra a leghosszabb‚ a téli —diapauza idejét foglalja magába‚ délről északra hosszabbodik; 2. tavaszi (vernális rövid‚ általában április közepétől május végéig‚ június közepéig tart. Ez az időszak a növénytakaró tavaszi kifejlődését foglalja magában; 3. nyáreleji (preesztivális) május végétől július közepéig az általában nedvesebb‚ csapadékosabb kora nyári időszakot tartalmazza; 4. nyári (esztivális) július közepétől augusztus végéig a csapadékban szegény forró nyarat‚ a nyári diapauza időtartamát jelenti; 5.őszi (autumnális) szeptember elejétől november közepéig‚ a téli diapauza kezdetéig tart‚ tehát az őszi csapadékos időszakot‚ a hőmérséklet fokozatos csökkenését‚ a vegetáció eltűnését (lombhullás‚ hervadás‚ nem áttelelő föld fölötti részek inaktívvá válása) foglalja magába. Ezeket a fő ~okat gyakran további ~ra bonthatjuk fel.