autofágia

(gör.)‚ autophagia‚ autofagoci-tózis‚ jokális autolizis‚ fokális citoplazmale-bontás‚ önbekebelezés: folyamat‚ amely abból áll‚ hogy bizonyos citoplazma-területek körül összefüggő membrán alakul ki‚ s ezáltal az ott levő sejtalkotórészek a vakuolum belsejébe kerülnek ( szegregálódnak ). Itt szétesnek‚ majd teljesen megemésztődnek. Ilyenformán a sejt‚ hacsak részleteiben is‚ önmagát „falja fel”. Az érintett sejtalkotórészek a —cítoplazma többi részétől teljesen izoláltan az autofág vakuolum ( —autofagoszóma) belsejében — lizoszomális enzimekköz-reműködésével kisebb molekulákra bomlanak‚ amelyek a vakuolum membránján átjutva‚ visszajutnak a hialoplazmába. — Az ~ fiziológiás és patológiás állapotú sejtekben egyaránt előfordul‚ bár a fellépését indukáló tényezők nem azonosak. Intenzitásának fokozódása különösen az egész sejtet érintő átalakulási és leépítési folyamatokban‚ valamint erős —stresszhatás és erőteljes endocitotikus aktivitás esetében feltűnő. Az ~t előidéző patológiás tényezők: endogén és exogén —tori nők‚ különböző inadekvát hormonhatások‚ karcinogén és teratogén anyagok‚ oxigén- és vitaminhiány‚ anyagcsere-mérgek stb.