Heg
sarjadzó szövetből fejlődő, zsugorodott kötőszövetből álló oly ujképződmény, amely egy előrement anyaghiányt maradóan pótol. Ily anyaghiányok létrejöhetnek sérülések, lobos folyamatok vagy szövetelhalás folytán. Bőrmetszések szélei eleintén duzzadnak, vándorsejtekkel beszürődnek, majd apitheloid (fibroplast) sejtek lépnek fel bennük. Utóbbiak a fix kötőszöveti sejtekből származó nagy hólyagszerü maggal ellátott, farkazott, orsó- vagy csillagalaku nagyobb sejtek, amelyekből kötőszövet fejlődik. Ez a fris kötőszövet a sarjadzó szövet, amely lágy, bársonyszerü piros, véredénydus, kevés rostos sejtközi állománnyal biró. A sarjadzó szövet addig burjánzik, amig az anyaghiányt betölti. Az igy létrejövő friss H. tehát szintén véredénydus, kevés sejtközi állományu, azért piros; később mindinkább fogy a véredény és szaporodik - tömörül, retrahálódik - a kötőszövet, ezért halványabb és behuzódott a régi H., sőt a dolog annyira mehet, hogy elegendő táplálás hiányában a H. elhal, feltörik. A pótlás tehát csak a kötőszövetre nézve tökéletes. Ujra fejlődik ugyan a fedőhám is, ritka esetben mirigyhámok is pótoltatnak, de mindig csak tökéletlenül. Igy uj szőrtüszők sem képeztetnek, azért szőrtelen mindig a H., az uj bőrszemölcsök (papillák) is csak csökevényesek.