Rendszer
(systema), részeknek egységes elv szerint egybekapcsolt egésze; olyanra is alkalmazzuk, melynek részeit nem mi kapcsoltuk össze egységgé, hanem maga a természet vagy az élet; ily értelemben beszélünk csillag-R.-ről, melynek részeit az egyes csillagokat, egyetemes törvény kapcsolja egybe és tartja rendben; ideg-R.-ről, véredény-R.-ről, organikus éle-R.-ről, társadalmi erők R.-éről stb. Az általunk létrehozott R.-ek is két nagy osztályra sorozhatók; gyakorlati elvek v. intézmények R.-e, melyek az állami és társadalmi életet szabályozzák, p. közigazgatás R.-e, vasutak R.-e, parlamenti R., katonai R. és tudományos R., a szó szorosabb, voltaképeni értelmében. A R. ideálja tudományos törekvésünknek, mely felé folyton közeledünk, a nélkül, hogy bármely egyes tudományra, még kevésbbé az összes tudományok egészére vonatkozólag ezt az ideált elértnek tarthatnók. Az egyes tudományok ismereteinek rendszeresítése az illető tudományok feladata, a különböző tudományok egybefoglalása és rendszeresítése a filozofia törekvése. Fölötte fontos a R. azokban a tudományokban, melyekben nagy az ismeretek tömege, illetőleg nagy a megismerendő egyes tárgyak száma, mint az ugynevezett leiró természettudományokban, főleg a növény- és állattanban. Itt beszélünk mesterséges és természetes R.-ről, a szerint, hogy valamely külső, gyakorlati eligazodást megkönnyítő rendet eszközlünk, vagy a dolgok egymáshoz tartozása, sokasága szerint akarjuk elrendezni a dolgokat. Nem minden korszak egyaránt alkalmas rendszerezésre. A tudás kritikaibb korszakában exakt tudósok gyanuval fogadnak minden rendszerező kisérletet; tudják, hogy R. nélkül nem lehetünk el, mert valamilyen rendet kell bevinnünk ismeretünkbe; de tudják azt is, hogy minden R. többé-kevésbbé ideiglenes formája ismereteinknek, mely nagyon fontos szolgálatot tesz a tudásnak, de csak ha kellő kritikával, jobban ragaszkodva a tényekhez mint föltevéseinkhez, élünk vele.